19/10/2026
Régóta tervezek egy hosszabb írást az oldalamon, gondoltam megosztom, hátha érdekes lehet azoknak is, akik még nem próbálták ki a jógát!
🙏 Az elmúlt időszakban az lett a tapasztalásom a testi érzetekkel kapcsolatban, hogy mára szinte elfelejtettük, hogyan "olvassunk" a testünk jelzéseiből.
A mindennapok rohanásában ritkán szánunk időt arra, hogy valóban megfigyeljük önmagunkat.
Hozzászoktunk ahhoz, hogy folyamatosan teljesítsünk, eredményeket érjünk el.
Ebben a szemléletben a testünk sokszor csupán egy eszközzé válik, az elménk pedig egy információ hordozóvá, amelynek működnie kell, hogy mindezt megvalósíthassuk.
Közben egyre kevésbé figyelünk arra, hogy mit érzünk, mire van szükségünk, és milyen jelzéseket próbál közvetíteni felénk a testünk.
A jóga gyakorlása lehetőséget teremt arra, hogy újra megtanuljuk figyelni önmagunkat. Segít lelassulni, befelé figyelni, és tudatosabban érzékelni mindazt, ami a testünkben és az elménkben zajlik.
A gyakorlas során fokozatosan megtanuljuk felismerni és megkülönböztetni a testi érzeteket, megfigyelni a légzésünket, és észrevenni a bennünk zajló folyamatokat.
Az érzetek ezáltal egyre kézzelfoghatóbbá, tudatosabbá válnak, a jóga pedig teret ad annak, hogy mindezeket ítélkezés nélkül megtapasztaljuk.
A gyakorlás során egyszerre irányítjuk a figyelmünket a mozdulatok kivitelezésére, a légzésünkre és a bennünk zajló belső folyamatokra.
Ezek összehangolása maga a jóga egyik lényegi folyamata. Jelen lenni abban, amit éppen csinálok, miközben érzékelem azt is, hogyan hat rám a mozgás, a légzés és a figyelem, fókusz (distri).
A jóga tehát jóval több, mint fizikai gyakorlatok sorozata. Az ászanák (jógapózok) csupán egy részét képezik ennek az összetett útnak.
Ugyanakkor a testünkkel való kapcsolódás sokszor a legkézenfekvőbb kiindulópont az önmagunkra irányuló figyelem elmélyítéséhez.
Az elmúlt években többször találkoztam hasonló reakciókkal, amikor valakit jógázni hívtam. Többen is mondták , hogy " ez nem nekem való, mert nem vagyok elég hajlékony ", néhányan pedig úgy gondolták, hogy a jóga szerintük unalmas lenne a számukra.
Ezek a válaszok is jól tükrözik, mennyire hozzászoktunk a folyamatos pörgéshez, az ingerekhez és ahhoz, hogy mindig történjen valami körülöttünk.
Ebben a tempóban a lelassulás, a csend és befelé irányuló figyelés gondolata sokak számára érthető módon távolinak, sőt akár idegennek is tűnhet.
Pedig a jóga korántsem unalmas! 😇
Sőt!
Rendkívül gazdag eszköztárával sokféle módon képes megszólítani bennünket, és gyakran olyan felismerésekhez vezethet, amelyekre korábban nem is számítottunk.
A gyakorlás egyszerre jelenthet kihívást, felfedezést, elmélyülést és megnyugvást.
Nem feltétlenül azt adja, amit korábban vártunk tőle (annó nekem is voltak elképzeléseim, de azok 13 év alatt igencsak "finomodtak"), hanem sokszor arra irányítja rá a figyelmünket, amire az adott pillanatban a legnagyobb szükségünk van.
A hajlékonyság kérdésével kapcsolatban is fontosnak tartom, hogy máshogy kezdjük el szemlélni.
Én szívesebben használom a mobilitás kifejezést, hiszen a jóga nem arról szól, hogy minél hajlékonyabbá váljunk (gyakorlással persze bőven növelhető az ízületek mozgástartományának terjedelmei és az izmok is rugalmasabbá válnak, de nem ez a cél, mondjuk úgy, hogy pozitív hozadék). Nem is az a cél, hogy tökéletesen kivitelezzünk egy-egy pózt.
Sokkal inkább arról szól, hogy megtanuljunk kapcsolódni a testünkhöz, megismerjük annak lehetőségeit és határait, és fokozatosan fejlesszük a mozgás szabadságát.
🙏 Ahogy az elme rugalmasabbá válik, úgy a test is!
A legtöbb gyakorlathoz elegendő egy bizonyos szintű mobilitás, de legalább olyan fontos azonban a mély izmok ereje, a tudatos legzés és a figyelem irányitásának képessége (distri).
Amikor ezek az elemek fokozatosan összhangba kerülnek, megszülethet a sokat emlegetett flow- élmény, amelyben a mozgás, légzés és a figyelem egységgé rendeződik.
Ilyenkor nem csupán végrehajtjuk az aszanákat, hanem valóban jelen vagyunk bennük.
Ennek az élménynek pedig nem kell véget érnie a jógaszőnyegen.
Ha a gyakorlás során megtanulunk újra figyelni a testünk jelzéseire, felismerni a belső folyamatainkat, és tudatosabban jelen lenni a pillanatban, akkor ezt a tapasztalatot a hétköznapjainkba is magunkkal vihetjük.
A jógának számomra legfontosabb ajándéka nem csak az lett, hogy megtapasztalhattam mire képes a testem, hanem az is, hogy általa segít tanítani önmagamról is. ( mindkettőnek a forrása az elme irányítása az érzeteinkre testileg és mentálisan is)
Kedvenc gyakorlataim a nyugtató légzések mellett nem véletlen, hogy az egyensúlyozó és fordított pózok. Azokban tényleg fókuszálnak kell lenni!
Ahogy Sri K. Pattabhi Jois mondta. 🙏
" A jóga 99% gyakorlás, 1% elmélet."