Komplex Trauma Műhely

Kezdőlap
Magyarország
Budapest
Komplex Trauma Műhely

Ez a podcast arról szól, milyen felnőttként megélni a cPTSD tüneteit, és mit lát mindebből egy pszichológus szakmai szemmel.

Ha támogatnál valakit, akinek nincs lehetősége terápiára járni, itt megteheted: https://www.donably.com/komplex-trauma-muhely

04/10/2026

"Ezt is elrontottam. Sosem leszek elég jó. Úgysem fog sikerülni."

Ezeket hívta Aaron T. Beck – a kognitív viselkedésterápia (CBT) megalkotója – automatikus negatív gondolatoknak.

Beck eredetileg klasszikus pszichoanalitikusként kezdte a pályáját, de a praxisában észrevett valami sorsfordítót.
Azt látta, hogy a depresszióval és szorongással küzdő páciensei fejében egy folyamatos, észrevétlen belső monológ fut, amit az érintettek mindenféle racionális bizonyíték nélkül, abszolút igazságként fogadnak el.

Beck ekkor jött rá a CBT alapvetésére: szenvedésünket legtöbbször nem maguk az események okozzák, hanem az a jelentés, amit automatikusan társítunk hozzájuk.

A komplex traumát vagy gyerekkori érzelmi elhanyagolást átélt embereknél ez hatványozottan igaz.

A bántalmazó közegben kialakuló úgynevezett kognitív sémák (például a "világ veszélyes", "nem vagyok szerethető", "minden az én hibám") évtizedekkel később, a felnőtt párkapcsolatokban és a szülőségben is láthatatlanul irányítják a reakciókat.

Aaron Beck forradalmi újítása az volt, hogy kiemelte a terápiát a múlt végtelen, parttalan analizálásából. Arra tanította az embereket, hogy lépjenek hátra egyet, és legyenek a saját gondolataik tudósai.

A kognitív terápia nem „toxikus pozitivitás”. Nem azt kéri, hogy hazudjuk el a fájdalmat, vagy gyártsunk rózsaszín gondolatokat.

Abban segít, hogy felismerjük és bizonyítékok alapján felülvizsgáljuk a saját önbüntető hiedelmeinket:

Valóban tény ez a gondolat, ami most a fejemben van?
Mi a bizonyíték rá a jelenben?
Lenne más, reálisabb magyarázat is erre a helyzetre?

A CBT ma az egyik leghatékonyabb, evidenciaalapú eszköz a poszttraumás stressz (PTSD) és a visszatérő depresszió kezelésében – és ez mind azzal a felismeréssel kezdődött, hogy nem kell elhinnünk mindent, amit a saját elménk állít.

A jövő héten érkező epizódunkban dr. Perczel-Forintos Dórával pontosan arról fogunk beszélgetni, hogyan lehet ezeket a traumából fakadó, mély sémákat a gyakorlatban is átírni!

Ha szeretnél egyéni kísérésre jelentkezni:
https://komplextraumamuhely.hu/idopontfoglalas-egyeni-kiseresre/

Ha visszajelzést adnál, mesélnél, kérdeznél, ide kattints: https://forms.gle/E7fKA6re3EZvGNUX6

Ha értesítést szeretnél kapni a terveinkről és a második évad epizódjairól, ide kattints: https://forms.gle/stmNBWLJCHxA2R818

Ha támogatnád valaki egyéni folyamatát, aki most nincs abban a helyzetben, hogy vállalni tudja (de nagyon szeretné elkezdeni), itt tudod megtenni: https://www.donably.com/komplex-trauma-muhely

03/10/2026

OKTÓBER – 31 NAP A TRAUMATUDATOSSÁGÉRT

3. NAP – TESTÜNK JELZÉSEI

Nehéz élethelyzetben, traumatikus élményt átélve különösen érdemes figyelni a testi jelzésekre, mert az emlékek a gondolati sík helyett gyakran az idegrendszer működésében is megjelenhetnek.

Reakcióként előfordulhat:

- Feszültség: megfeszülő izmok, összeszorított állkapocs, ökölbe szoruló kéz.
- Készenléti állapot: gyorsabb szívverés, kapkodóbb légzés, izzadás, nyugtalanság.
- Lefagyás: hirtelen elcsendesedés, mozdulatlanság vagy dermedtség, a beszéd nehézzé válása.
- Elkerülés: amikor bizonyos helyzetekben, érintésnél, hangoknál a test automatikusan távolodni próbál.

Ezek a testi reakciók nem tudatos döntések, ilyenkor a szervezet próbál jelzést adni, hogy valami túlságosan fenyegető, és nagy
szükség lenne a megnyugvásra.

Kíváncsiak vagyunk, neked mi segít figyelni, értelmezni a tested jelzéseit?

Egy megosztás is lehet egy apró lépés a traumatudatosabb, biztonságosabb környezet felé. Ha szerinted ez a bejegyzés másnak is adhat valamit, add tovább.

02/10/2026

OKTÓBER – 31 NAP A TRAUMATUDATOSSÁGÉRT

2. NAP – Miért fontos a kiszámíthatóság?

A kiszámíthatóság a merev keretek helyett biztonságot is jelenthet.

Ami számunkra „csak” egy terv, másnak fontos kapaszkodóként szolgálhat.

Ha előre tudjuk, mi fog történni, mikor, hogyan, és mire számíthatunk, az csökkentheti a bizonytalanság érzését.

A bizonytalanság önmagában is megterhelő lehet, ha van rá lehetőségünk, adjunk előre információt.

Ha van kedved, írd le nekünk kommentben, hogy mit jelent számodra a kiszámíthatóság.

Egy megosztás is lehet egy apró lépés a traumatudatosabb, biztonságosabb környezet felé. Ha szerinted ez a bejegyzés másnak is adhat valamit, add tovább.

01/10/2026

OKTÓBER – 31 NAP A TRAUMATUDATOSSÁGÉRT

1. NAP - Mitől érzem magam biztonságban?

A biztonság nem mindenkinek ugyanazt jelenti. Érdemes először magunkon megfigyelni azt, mi segít minket abban, hogy nyugodtabbnak és stabilabbnak érezzük magunkat.

🧠 MAGAMNAK - Írj le 3 dolgot, amitől biztonságosabbnak érzel egy helyzetet.

🤝 MÁSOKNAK - Ne feltételezd, hogy automatikusan tudod, mitől érzi magát biztonságban a másik. Kérdezd meg.

Ha van kedved, mondd el nekünk kommentben, hogy Te mitől érzed magad biztonságban?

Egy megosztás is lehet egy apró lépés a traumatudatosabb, biztonságosabb környezet felé. Ha szerinted ez a bejegyzés másnak is adhat valamit, add tovább.

01/10/2026

Nem a velünk történő események okozzák a legnagyobb szenvedést, hanem az, ahogyan értelmezzük őket.

Ha egy traumatikus eseményt – vagy egy hosszan tartó érzelmi elhanyagolást – élünk túl, az nemcsak a testünkben hagy nyomot, hanem alapjaiban írja át a világképünket.

A bántalmazó közeg hatására kialakulnak bennünk olyan mélyen gyökerező, sokszor teljesen tudattalan meggyőződések, mint például a „nem vagyok biztonságban”, „senkiben sem bízhatok”, vagy a legbénítóbb: „én tehetek róla”.

A kognitív viselkedésterápia (CBT) pontosan itt lép be a gyógyulási folyamatba.

A CBT alapvetése nagyon letisztult: a gondolataink, az érzéseink és a viselkedésünk elválaszthatatlanul összefüggnek.
Ha megtanuljuk felismerni azokat a torzított, önbüntető belső monológokat, amelyeket a trauma ültetett el bennünk, akkor képessé válunk szisztematikusan felülvizsgálni és átírni őket.

A kognitív munka sosem „toxikus pozitivitás” – nem arról szól, hogy hazudjuk el a fájdalmat, vagy mondjuk azt, hogy minden rendben van.
Ehelyett abban segít, hogy a felelősséget a helyére tegyük, a tanult tehetetlenségből visszaszerezzük a kontrollt, és a jelenben tudjunk stabilan, felnőttként döntéseket hozni ahelyett, hogy a múlt félelmei irányítanának minket.

A jövő heti epizódunkban dr. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, a kognitív terápiák és a mindfulness (MBCT) hazai szaktekintélye érkezik a podcastbe!

Ha visszajelzést adnál, mesélnél, kérdeznél, ide kattints: https://forms.gle/E7fKA6re3EZvGNUX6

Ha értesítést szeretnél kapni a terveinkről és a második évad epizódjairól, ide kattints: https://forms.gle/stmNBWLJCHxA2R818

Ha támogatnád valaki egyéni folyamatát, aki most nincs abban a helyzetben, hogy vállalni tudja (de nagyon szeretné elkezdeni), itt tudod megtenni: https://www.donably.com/komplex-trauma-muhely

30/09/2026

OKTÓBER – 31 NAP A TRAUMATUDATOSSÁGÉRT

Mi lenne, ha októberben minden nap csak egyetlen apró dolgot tennénk azért, hogy biztonságosabban és tudatosabban kapcsolódjunk egymáshoz?

Ehhez nem kell terapeutának lenni, ismerni mások történetét, vagy minden megszokott dolgon változtatni.

Segítünk megtenni az első lépéseket.

Magunkért.

Egymásért.

A mentális egészségünkért.

Októberben elindul a Komplex Trauma Műhely 31 napos traumatudatosság kihívása.

Minden nap egy rövid gondolat, egy egyszerű gyakorlat, vagy egy kérdés, amin érdemes elidőzni.

Gyere és tarts velünk.

31 nap.

31 apró lépés.

Kezdjük el együtt októberben.

30/09/2026

Triggerek a szülőségben és a párkapcsolatban - megérkezett a Komplex Trauma Műhely legújabb epizódja Dr. Barát Katalinnal!

A múlt heti beszélgetésünk után most azokat a sokszor ijesztő pillanatokat járjuk körbe, amikor a feldolgozatlan múltunk hirtelen, szinte a semmiből betör a felnőtt életünkbe.

A mai adásban ismét sokakat érintő kérdésekkel nézünk szembe:

A szülőség triggerei: Mi történik az idegrendszerünkben, amikor a gyerekünk kétségbeesett sírása indokolatlan dühöt, teljes lefagyást vagy menekülési vágyat vált ki belőlünk? Miért érezzük magunkat ilyenkor rossz szülőnek, holott valójában a saját, megsebzett gyermeki énünk reagál?

A párkapcsolat vízválasztója: Miért pont a „rózsaszín köd” felszállása után, nagyjából 2 év elteltével robbannak be a legmélyebb kötődési bizonytalanságaink és elhagyatástól való félelmeink a kapcsolatainkban?

A trauma időtlensége: Mi a különbség egy rossz emlék és egy valódi trauma között? Ahogy Katalin fogalmazott: "Trauma az, ami nem gyógyul be. 8 év múlva is úgy beszélünk róla, mintha tegnap történt volna."

És beszélünk egy nagyon nehéz, de életmentő témáról is: az anyai pszichózisról. Milyen jelekből veheti észre a család, az édesapa vagy a rokonság, hogy baj van, és az édesanyát nem szabad egyedül hagyni?

Ez az epizód azoknak szól, akik szeretnék megérteni, miért reagálnak sokszor úgy a saját családjukban, ahogy sosem szerettek volna – és hogyan lehet ebből az összezavarodásból elindulni a gyógyulás felé.

🎧 Nézzétek és hallgassátok meg a teljes beszélgetést itt:
https://youtu.be/bZ_gfHRJ9Aw?si=YGoViYDBrwJAmTJi

29/09/2026

„A gyerekkori kötődési bizonytalanság kb. 2 év múlva jelenik meg a párkapcsolatokban.” – Dr. Barát Katalin

Miért pont két év? A párkapcsolatok első szakasza a „rózsaszín köd” és az összeolvadás (szimbiózis) ideje.
Ebben az időszakban a felfokozott érzelmek, a hormonok és a másik idealizálása tökéletesen elfedik a legmélyebb bizonytalanságainkat is.
Úgy érezzük, végre megtaláltuk azt a feltétel nélküli elfogadást és biztonságot, amire mindig is vágytunk.

Nagyjából másfél-két év elteltével azonban ez az összeolvadás természetes módon lecseng. Elillan a vakítás, a kapcsolatnak pedig szintet kellene lépnie a valódi, tartós intimitás felé.

És pontosan ez az a vízválasztó, ahol a hozott gyerekkori sebeink és kötődési mintáink hirtelen berúgják az ajtót.

Amikor a partnerünk már nem egy tökéletes megmentő, hanem egy hús-vér ember a saját igényeivel és határaival, azonnal bekapcsolnak a régi, gyermekkori félelmek.

Akinek a kötődése bizonytalan, annál ilyenkor jelenik meg a rettegés az elhagyatástól, a túlzott ragaszkodás és a kontroll, vagy épp ellenkezőleg: a falak felhúzása és a menekülés, ha a másik túl közel kerül.

Ilyenkor a vitákban már nem a jelenlegi társunkkal küzdünk, hanem a meg nem kapott gyerekkori biztonságunkat próbáljuk meg kétségbeesetten behajtani rajta.

A szerdán érkező epizódban dr. Barát Katalinnal ezt a kritikus időszakot is érintjük.

Ha ugyanis felismerjük, hogy a párkapcsolati krízisünk mélyén valójában a saját hozott kötődési sebeink dolgoznak, az nem a kapcsolat végét jelenti – hanem a valódi, érett, felnőtt kapcsolódás kezdetét.

Ha visszajelzést adnál, mesélnél, kérdeznél, ide kattints: https://forms.gle/E7fKA6re3EZvGNUX6

Ha értesítést szeretnél kapni a terveinkről és a második évad epizódjairól, ide kattints: https://forms.gle/stmNBWLJCHxA2R818

Ha támogatnád valaki egyéni folyamatát, aki most nincs abban a helyzetben, hogy vállalni tudja (de nagyon szeretné elkezdeni), itt tudod megtenni: https://www.donably.com/komplex-trauma-muhely

28/09/2026

„Trauma az, ami nem gyógyul be. 8 év múlva is úgy beszélünk róla, mintha tegnap történt volna.” – Dr. Barát Katalin

Sokszor használjuk a „trauma” szót a hétköznapokban egy-egy nehezebb, stresszesebb időszakra vagy egy fájdalmas emlékre. De van egy (több is, de most erről lesz szó) fontos különbség a megrázó élmény és a valódi trauma között: az, ahogyan az időhöz viszonyul.

Egy rossz emléknél az idő segít. Halványulnak a részletek, tompul az érzelmi töltet, és a történet szép lassan a múltunk lezárt részévé válik.

A trauma viszont megfagy az időben.

Amikor évekkel, sőt évtizedekkel később mesélünk egy traumatikus eseményről, az idegrendszerünk nem emlékezik, hanem újraél. A szívverésünk felgyorsul, a torkunk összeszorul, a légzésünk felszínessé válik, és a testünk pontosan úgy reagál, mintha a veszély nem a múlté lenne, hanem itt és most, ebben a pillanatban történne velünk.

Az amygdalánk, a belső riasztórendszerünk számára nincs olyan, hogy 8 évvel ezelőtt – számára csak a folyamatos fenyegetettség létezik.

A szerdán érkező epizódunkban Dr. Barát Katalinnal többek között erről a „megfagyott” állapotról is beszélgetünk, és arról az útról, ahogyan ezeket az időtlen sebeket egy biztonságos terápiás kapcsolatban el lehet kezdeni feloldani.

Ha visszajelzést adnál, mesélnél, kérdeznél, ide kattints: https://forms.gle/E7fKA6re3EZvGNUX6

Ha értesítést szeretnél kapni a terveinkről és a második évad epizódjairól, ide kattints: https://forms.gle/stmNBWLJCHxA2R818

Ha támogatnád valaki egyéni folyamatát, aki most nincs abban a helyzetben, hogy vállalni tudja (de nagyon szeretné elkezdeni), itt tudod megtenni: https://www.donably.com/komplex-trauma-muhely

27/09/2026

Amikor a legnehezebb témákról kell beszélnünk: Az anyai pszichózis

Vannak olyan pszichés állapotok, amikről a társadalom hajlamos vagy mélyen hallgatni, vagy csak a legtragikusabb hírek kapcsán, szenzációhajhász módon beszélni róluk.

A jövő szerdai epizódunkban Dr. Barát Katalin pszichiáter, pszichoterapeuta, kiképző családterapeutával a csendet szeretnénk megtörni – a lehető legnagyobb szakmai alázattal, ítélkezésmentesen.

A beszélgetésünk egyik legsúlyosabb pontja az anyákat érintő pszichotikus állapotok felismerése lesz.

A felvétel során feltettük azt a kérdést, ami minden érintett családtagnak, apának és rokonnak a legfontosabb iránymutatást adhatja: miből veheti észre a környezet, hogy baj van, és mi az a pont, amikor az édesanyát már nem szabad egyedül hagyni?

Tudjuk, hogy már maga a téma is ijesztő lehet a hallgatók számára. Pontosan ezért tartottuk elengedhetetlennek, hogy konkrét példákon keresztül beszéljük át a figyelmeztető jeleket.

A célunk nem a félelemkeltés, hanem a prevenció. Ha a környezet – a család, a barátok, az édesapák – ismeri a jeleket, az az éberség időben életmentő, megtartó hálóvá válhat egy krízisben lévő nő számára.

A pszichózis nem egy anyai "kudarc", hanem egy súlyos állapot, ami azonnali, értő segítséget követel.

🎧A teljes, hiánypótló beszélgetés jövő szerdán érkezik a csatornáinkra.

Ha visszajelzést adnál, mesélnél, kérdeznél, ide kattints: https://forms.gle/E7fKA6re3EZvGNUX6

Ha értesítést szeretnél kapni a terveinkről és a második évad epizódjairól, ide kattints: https://forms.gle/stmNBWLJCHxA2R818

Ha támogatnád valaki egyéni folyamatát, aki most nincs abban a helyzetben, hogy vállalni tudja (de nagyon szeretné elkezdeni), itt tudod megtenni: https://www.donably.com/komplex-trauma-muhely

Cím

Budapest

Telefonszám

+36707015592

Weboldal

https://komplextraumamuhely.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Komplex Trauma Műhely új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.