28/09/2026
Mivel a pénteki posztomat sokan félreértették, ma szeretném egy kicsit bővebben kifejteni a témát.
A pénteki posztnak ez volt a felirata: Az inzulinrezisztenciát nem a szénhidrátok okozzák.
A cím alatt azonban volt egy hosszabb kifejtés, amit sokan el sem olvastak, az olvasók közül pedig sokan rosszul értelmeztek.
A poszt ugyanis nem arról szólt, hogy a szénhidrátoknak semmi szerepe nincs az inzulinrezisztencia kialakulásában. A poszt azt az élettani tényt próbálta közölni, hogy az inzulinrezisztencia gyökérproblémája a lipotoxicitás, ami akkor alakul ki, ha a nem zsírszöveti szervekben (pl. máj, izom) kezd el lerakódni a zsír. Ezt nevezzük ektópiás zsírlerakódásnak, ami idővel a hasnyálmirigyben is megtörténik, és emiatt károsítja az inzulintermelő képességet is.
Az inzulinrezisztencia kórélettani háttere tehát abszolút a zsíranyagcsere zavaráról szól. DE ez nem jelenti azt, hogy a szénhidrátoknak ne lenne szerepe benne! Az azonban nem mindegy, mi a kontextus.
Lehet egy étrend magas szénhidráttartalmú, de ha az a szénhidrát teljes értékű, rostban és mikrotápanyagokban gazdag forrásból származik ÉS az energiatartalma az egyén szükségleteihez igazodik (és itt most egy inzulinérzékeny egyénről van szó!) akkor az teljesen egészséges szénhidrát-anyagcserével járhat, főleg, ha az illető fizikailag is aktív.
Lehet egy étrend szénhidrátban gazdag úgy is, hogy az nagyrészt finomított szénhidrátokból származik + magas zsírbevitellel társul (=tipikus magyar étrend). Egy ilyen étrend jellemzően túlevéshez vezet, mivel a finomított szénhidrátok nem laktatóak, és a vércukorszint ingadozása tovább fokozza a szénhidrátéhséget. Ha az illető emellett még ülő életmódot is folytat, az nagy eséllyel hízáshoz vezet. A hízás pedig idővel ektópiás zsírlerakódást és lipotoxicitást eredményez, vagyis kialakul az inzulinrezisztencia.
Ez akár normál testtömegindex esetén is előfordulhat. Pl. akkor, ha az illetőnek erős genetikai hajlama van a cukorbetegségre, ha rossz a testösszetétele (vagyis alacsony az izomtömege, de arányában magas a testzsírszázaléka) és ha a viszcerális zsírlerakódásra hajlamos.
Az inzulinrezisztens személy szervezetében a tartósan magas inzulinszint felpörgeti a máj de novo lipogenezisét, mely során a máj a felesleges szénhidrátból zsírt állít elő. Ez tovább fokozza a máj elzsírosodását, és az inzulinrezisztencia súlyosbodását. Ilyen értelemben tehát a szénhidrátok abszolút közrejátszhatnak a cukorbetegség kialakulásában.
Sokan írtátok, hogy nektek nagyon sokat segített a szénhidrátszegény (pl. ketogén) étrend a metabolikus egészség fokozásában, és ez teljesen logikus, hisz a szénhidrátszegény étrenden gyorsan normalizálódik a vércukorszint, csökken az inzulinigény, és ez segít tehermentesíteni a hasnyálmirigyet is.
Nyilvánvaló, hogy a szénhidrátbevitel csökkentése egy teljesen logikus lépés az inzulinrezisztencia kezelésében. Nem véletlen, hogy én is ezt a vonalat támogatom.
Ugyanakkor azt is megemlítettem, hogy a szénhidrátban gazdag, zsírszegény vegán étrend is segíthet a diabétesz kezelésében. Ez kissé paradox a fentiek fényében, de tudományosan bizonyított. A mechanizmus hátterében a következők állnak: a vegán étrend bár szénhidrátban arányában gazdag, de ne feledjük, hogy igen magas rosttartalmú is. A vegán étrenden jellemzően csökken az energiabevitel, ami fogyást okoz, és elősegíti az ektópiás zsírok lebontását. Ráadásul az étrend rendkívül alacsony zsírtartalmú, ami szintén elősegíti, hogy a szervezet a saját raktáraihoz nyúljon, és ki tudja magából takarítani a felesleges zsírokat, ami drasztikusan kedvező hatással van az inzulinérzékenységre. Ezért lehetséges elérni a diabétesz remisszióját a vegán étrend segítségével (remisszió = gyógyszermentes tünetmentesség).
Fontos kiemelni, hogy nem minden vegán étrend egészséges! Lehet valaki vegán finomított szénhidrátokon is. Ez nyilvánvalóan káros hatással lenne a szénhidrát-anyagcserére. Az étrend minősége meghatározó!
Tudom, hogy ez elég bonyolult téma, de engem ámulatba ejt a szervezetünk működése, és szerintem elképesztő, hogy akár két teljesen eltérő étrenddel (pl. ketogén és vegán) is javítható a szénhidrát-anyagcsere.
Hozzáteszem, hogy szerintem egyik étrend sem jobb, mint a másik. Van, akinek a zsírszegény vegán, másnak a szénhidrátszegény ketogén étrend válik be. Ami mindkettőről elmondható, hogy
sajnos a többség számára nehezen követhető hosszabb távon. Én azon vagyok, hogy egy olyan étrendi stratégiát dolgozzak ki, ami valahol a kettő között áll, és a többség számára könnyebben fenntartható (inkább a mediterrán étrendhez áll közelebb). A Metabolikus Egészség Mesterkurzus 4. moduljában erről is lehet majd tanulni.
Addig is, aki mélyebbre ásna a témában, annak ajánlom figyelmébe a 3. modult, ami az inzulinrezisztencia kórélettani hátteréről szól. Link a hozzászólásoknál.
